Professional Documents
Culture Documents
Érettségi
last minute
Történelem
Szerzők © Baracs Nóra, Matusné Németh Eszter
Borítókép © iStockphoto/peepo
Printed in Hungary
ISBN 978-615-5824-42-5
TARTALOM
Előszó 9
EGYETEMES TÖRTÉNELEM
A demokrácia kialakulása 11
A közvetlen demokrácia fénykora 12
A köztársaság felemelkedése és válsága 13
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete 14
A földesúr és jobbágya 15
A mezőgazdaság fejlődése és a városok kialakulása 16
Cégérrel reklámozva 17
A levantei és a Hanza-kereskedelem 18
Óceánjáró vitorlások 19
A kialakuló Európa-központú világkereskedelem 20
Centrumváltás Európában 21
A király uralkodik, de nem kormányoz! 22
USA, az exgyarmat 23
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 24
Angliában adottak az előfeltételek 25
A szétszórt textilmanufaktúráktól a gyárakig 26
A közlekedés forradalma 27
A monopolkapitalizmus 28
A szövetségi rendszerek kialakulása 29
Az első világháború oka és ürügye 30
Az első világháború frontjai 31
Legyen vége már! Legyen béke már! 32
Az újabb háborút hozó Párizs környéki békediktátumok 33
A Gulag árnyékában 34
TARTALOM
A görög-római hitvilág
A zsidó vallás fő jellemzői
Az iszlám vallás kialakulásaés elterjedése
Az iszlám főbb tanításai, hitélet
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai 1.
Jászoltól Róma kulcsáig
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai 2.
Üldözött vallásból államvallás
A nyugati kereszténység főbb jellemzői a feudalizmus idején
o
35 A katolikus hitélet, szerzetesrendek 60
36 Az ortodox egyház a középkorban 61
37 Reformáció 1.
38 Az evangélikus egyház nem tervezett születése 62
39 Reformáció 2.
40 A zsarnokot megölni nem tilos 63
41 A reformáció Magyarországon 64
42 A katolikus megújulás - az ellenreformáció 65
O
rARTALOM
Az alkotmány
Az országgyűlés
A köztársasági elnök és az ombudsman
A kormány, a minisztériumok és szerveik
Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék
Állampolgári jogok
Állampolgári jogok és kötelességek
Helyi önkormányzatok
Az állam gazdasági szerepvállalása
Adók és járulékok
Vállalkozási formák
A pénzpiac működése
A banki ügyletek
Pénzkezelési technikák
A háztartás pénzügyei
A munkaviszony és a munkaszerződés
A munkavállaló jogai és kötelességei
A munkaviszony és megszűnése
141 Kedves Tanuló!
142 Hamarosan itt a dolgozatírás, vagy akár a történelem érettségi napja,
kevés az idő, sok a tanulnivaló...
Későn álltái neki a felkészülésnek vagy elment az idő egy másik tan
tárgy vizsgájára való tanulással...
Zsong a fejedben a sok adat, tudnivaló, szeretnéd átlátni, rendszerezni
143
a tanultakat...
144
Az utolsó pillanatban megállapítod, hogy hiányosak a jegyzeteid...
145
Ismerősek ezek a szituációk? Ne aggódj, segítünk! Ebben a kis könyv
146
ben megtalálod azokat a legfontosabb témákat kidolgozva, amelyekkel
147 a középszintű történelem érettségin találkozhatsz. Biztos lehetsz benne,
148 hogy amennyiben ezeket megtanulod, már nem sülhetsz fel!
149 • Vázlatos formában, röviden, érthetően rendszerezve kapod meg
150 a szükséges tudnivalókat, fogalmakat.
151 • A lapszéli kronológia segíti a tájékozódást, így gyorsan, célirá
152 nyosan megtanulhatod azt a témát, amiről a dolgozat szól.
153 ® Érettségi előtt segít az anyag átismétlésében, vagy a minimum
154 szint megtanulásában.
155 • 150 vizsgatéma = 150 jól becsomagolt tudáscsomag az érettségi
156 hez vezető úton.
157 • A - jel azt mutatja meg, *hogy az adott témáról melyik oldalon
158 találsz még tudnivalót.
159 • Vastag betűvel szedtük a kerettantervi követelményben szereplő
160 évszámokat, neveket, földrajzi neveket és fogalmakat.
s Szürke háttérrel jeleztük a szövegnek azt a részét, amelyik kissé
elkülönül a többitől.
Jó tanulást kíván:
a Klett Kiadó szerkesztősége
o
Egyetemes tőrténelem
©
A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE
ÉS A VÁROSOK KIALAKULÁSA
Egyetemes történelem ® KÖZÉPKOR
0
A LEVANTEI ÉS A HANZA-KERESKEDELEM
A KIALAKULÓ EURÓPA-KÖZPONTÚ
VILÁGKERESKEDELEM
Egyetemes történetem • XV. SZÁZAD
* Előzménye:
eitemes történelem » XV111. SZÁZAD
A SZÉTSZÓRT TEXTILMANUFAKTÚRÁKTÓL ?
A GYÁRAKIG
Egyetemes történelem *■ XVIII-X1X. SZÁZAD
A MONOPOLKAPITALIZMUS
&
■■ ■ • . ;■: i ;
©
2. VILÁGHABOR
©
A KÉT VILÁGHÁBORÚ ÖSSZEHASONLÍTÁSA
1 I. II.
Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD
_____ ]
Angola: 1975-76 S*.,. j_
ELLENTMONDÁSOS JÖVŐ
A GÖRÖG-RÓMAI HITVILÁG g
c
« A görög (-> 12) és római nép (-> 13) vallása is politeista (= sok-
istenhitű). Leggyakrabban emberi alakban ábrázolták isteneiket,
A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA
ÉS FŐBB TANÍTÁSAI 1.
Jászoltól Róma kulcsáig
A KATOLIKUS HITÉLET,
SZERZETESRENDEK
Vaiüások, művészetek, ideológiák » KÖZÉPKOR!
REFORMÁCIÓ 1.
Az evangélikus egyház nem tervezett születése
bár.
3 A gótikus templomépítészetben a karcsú és magasba törő megol
dásokhoz a csúcsíves bordás boltozást külső támpillérekkel támasz
tották meg. Részletgazdag kőfaragások és hatalmas, ólombetétes
festett üvegablakok töltik ki a falak helyét, melyektől az egész
templom színes fényárban ragyog. A bejárat fölött gyakran kőcsip
kés rózsaablakot alkalmaztak. Szép példái a párizsi Notre Dame, a
kölni dóm.
- A kor festészetének csúcsalkotásai a fára festett és faragott szárnyas
oltárok. Közülük is kiemelkedik a krakkói és a genti. A festők a
bibliai alakokat (-> 57) is saját koruk divatja szerint öltözve ábrá
zolták.
» A latin nyelvű egyházi irodalom, a legendák, imák mellett fontos
volt a lovagi költészet, a francia trubadúr és a német Minnesáng
líra.
- A korszakban alakult ki a székesegyházi iskolákban (innen az el
nevezés) a skolasztika, azaz az ókori bölcseletén alapuló keresztény
filozófia. Követői Arisztotelész (-> 66) műveire támaszkodtak.
Logikai összefüggésekre, a vallás tudományos alapokra helyezésére
törekedtek.
- Virágzott az egyetemi (-»• 12) élet Bolognában, Párizsban, Oxford-
ban, Cambridge-ben, Padovában. Az universitasban csak férfiak
tanulhattak. A tananyag megválasztásában, a mindennapi élet
irányításában teljes szabadságot élveztek. A „hét szabad művészet”
elsajátításával kezdték a tanulmányokat latin nyelven. Filozófiai,
jogi, orvosi vagy teológiai fakultáson (= karon) folytathatták a ta
nulmányaikat. Körükben terjedt a vágánsköltészet (= diákének).
©
MŰVÉSZETEK
A FELVILÁGOSODÁS
KONZERVATIVIZMUS ÉS NACIONALIZMUS
» Jellemzői:
világképe hierarchikus (= alá-fölé rendeltségre épül),
- a társadalmi viszonyok konzerválására törekszik,
e tradíciókra, a hagyományos értékrend megőrzésére támaszkodik.
• Hívei számára:
a család minden tekintély és morál forrása, az állam és a közös
ség alapvető egysége,
x a vallás minden erkölcs és minden közösségi érzés forrása,
a tulajdon szentsége megkérdőjelezhetetlen.
• FŐBB KÉPVISELŐI:
£ Metternich — osztrák kancellár, célja a Szent Szövetség (= Napó
leon legyőzése után létrejövő orosz—Habsburg szövetség) segítsé
gével a forradalmak megakadályozása (-► 112).
e Edmund Burke - angol gondolkodó a hagyományokra épülő,
lassú változások híve.
NACIONALIZMUS:
x A francia forradalomban (~* 24) alakul ki a modern polgári
nemzet fogalma: egy terület lakosságának a közös nyelv, kultú
ra, érték, történelmi tradíció által meghatározott közössége.
A lakóhely, a haza iránti érzelmi kötődés is jellemzi.
* A NACIONALIZMUS CÉLJA:
’ nemzetállam vagy kultúrnemzet létrehozása, a nemzeti nyelv és
kultúra fejlesztése, dicső múlt bemutatása, a haza védelme, fel
emelése.
Kialakulásakor összekapcsolódik a liberalizmussal, a XX. századra
ellentétbe kerültek.
: A nacionalizmus szélsőséges formája a sovinizmus, a más népekkel
szembeni felsőbbrendűség, harciasság.
K
A KOMMUNISTA IDEOLÓGIA
ÉS HATALOMRA JUTÁSA
A NÉMET NEMZETISZOCIALIZMUS
JELLEMZŐI
©
1V1 BAjr X AK. 1 Wil 1 £,1^ £,JU£,1YJL
AZ URÁLTÓL ETELKÖZIG
0
A MAGYAR ÁLLAM MEGSZERVEZÉSE
Asztrik főpap által hozott korona nem maradt fenn, az István életé
ben készült koronázási palást igen.
István király hatalma csak a Dunántúl és a Felvidék egy részére
terjedt ki, de a törzsfők hatalmát felszámolta:
- az erdélyi Gyula - anyja testvérének bizánci keresztény vallású fia;
e a Kőrös-vidéki Vata (1046-os pogányfelkelő);
a a Mátra-vidéki Aba Sámuel (király 1044-46);
s a Maros-vidéki Ajtony.
" Az állam- és az egyházszervezet kiépítése párhuzamosan haladt.
Az ispán irányította királyi vármegye a közigazgatás alapegysége
lett, középpontjában legtöbbször földvárral. (Csak Esztergom,
Veszprém és Székesfehérvár vára épült kőből.) Benne a király ka
tonasága, ellátásukat a királyi várbirtokok biztosították. A várkato
nák tisztjeit nevezték várjobbágyoknak.
A király udvara ekkor még járta az országot, amelynek vezetőjéből
alakult ki később a királyt helyettesítő nádor tisztsége. Fontos sze
repet játszott a királyi tanács.
: István ezüstdénárokat veretett.
©
XIII. SZÁZAD •» Magyar történelem
A TATÁRJÁRÁS
o
NEMZETI NAGYLÉTÜNK NAGY TEMETŐJE:
MOHÁCS
Magyar történeiem - XVI. SZÁZAD
1526 Mohácsi vereség, a csatában utód nélkül halt meg II. Lajos. Kettős királyválasztás.
1 iiiiiiititi
HM1H HIHMI!
>
Ferdinand először győz, I. János vazallusként Eszékig
elfoglalja az országot, polgárháború a szultánnak alacsony
majd visszaszorul ** éves adót fizet
1538-41A titkos Váradi békében elismerik a megosztott helyzetet, egymás királyságát, az idős Szapolyai János
aláírja, hogy halála után Ferdinánd az egyedüli király. (De két év múlva megszegi, mert a híveit megesketi, hogy
fiát, János Zsigmondot fogadják el királynak.) Ferdinánd követei beárulják a szultánnak a váradi béke tartalmát.
WxWxVxWxW
xW
I® 'a.x. .x.xXX .x
A Váradi egyezmény alapján Izabella és Fráter György, Szulejmán szultán harc nélkül elfoglalja Budát és
Ferdinánd Budáért Indul a gyám segítséget kér megszállja az ország középső részét
az oszmánoktól
tü__ —11
Ferdinánd betör Erdélybe, Fráter György sikertelen Szélesedő Hódoltság
megöleti Fráter Györgyöt Erdélyi egyesítési kísérletei Duna völgye a Dunakanyarig, Esztergomig,
Duna-TIsza-köze,
Kelet-Dunántúl Székesfehérvár-Pécs vonalig
1570 Hódoltság. A speyeri egyezményben János Zsigmond lemond a magyar királyi címről.
{ X X X XXXX XX X
C^X* X x XxXxXx*
l...... - ■ - 3
„Királyi Magyarország"
WÍBBSSgEa
-BÜBHKSISga
János Zsigmondot
3xx
Ffxx
o cxxxxxx *xW£
xX
x
XX *x$*x
Hódoltság Dél-Dunántúl Kanizsáig,
'Six.]
Felvidék és Észak-Dunántúl támogatja a török É-Magyarország a Garamig
Tiszántúl Duna-Tisza- Maros által közrefogott terület
AZ ORSZÁG T ULETI
1571-1683 több kisebb jelentőségű határváltozás /A nagy felháborodást kiváltó 1664-es vasvári béke
szerint a Török Birodalomhoz került északon a Duna mente Komáromig, az Erdélyi Fejedelemség területeket
Magyar történeiem • XVII-XÍIX. SZÁZAD
vesztett Várad környékén. Thököly Imre fejedelemségének Idején egy időre négy részre szakadt az országi
Kölcsönös bizalmatlanság, Erdélyi Fejedelemség Partiummal Budai bég irányítja, törők közigazgatás,
elégedetlenség a magyar adók (=Magyarország keleti részel) kapcsolat a régi magyar urakkal;
a hadikiadások 20-25%-át fedezik, - önálló, de szultáni függőség. elnéptelenedő Alföld;
győzelem Szentgotthárdnál/1664/ /Báthory István, Bocskai István, elfoglalja Váradot, Érsekújvárt
Bethlen Gábor, I. Rákóczi György/ /1664 Zrínyi Miklós felgyújtja az eszéki hidat/
1686-ban Budát foglalják el, Magyarországot megszállt területként kezelik. Déli részek
1687-es országgyűlésen a Habsburg-ház férfi ágának örökösödési jogának elismerése
1697 Savoyai Jenő győz a zentai csatában, megkötik a karlócai békét 1699-ben angol-holland közvetítéssel,
(a spanyol örökösödési háborúra készülve) magyarok jelenléte nélkül.
1716-18 osztrák-török háború utáni béke megszüntette a Hódoltságot, de Nándorfehérvár ismét török kézre
került.
N= Nándorfehérvár és környéke
Független Magyarország Habsburg függőség Tőrök által elfoglalt rész Török vazallusság Más országhoz került rész
XIX-XX. SZÁZAD • Magyar történelem
VÁLTOZÓ HATÁROK 1848-1947
1867-1918 (Nándorfehérvár a török uralom megszűntével - ismét Belgrád néven - Szerbia fővárosa lett).
IRÁNYZATOK
©
REFORMKOR
• 1825-27
» Felsőbüki Nagy Pál kifejti a jogkiterjesztés elvét (= rendi nemzet
helyett minden állampolgár nemzete).
Magyar Tudós Társaság (= későbbi MTA) megalapítása.
• 1830
~ Magyar nyelvű lett a bíráskodás és a közigazgatás.
Széchenyi Hitel című műve a kor mércéjével tömegekhez jutott el.
• 1832-36
h Wesselényi Miklós (-» 109) a liberális ellenzék vezéregyénisége.
~ Kölcsey Ferenc az önkéntes örökváltság főszónoka. A feliratot a
király visszaküldi újratárgyalásra.
* Első rések a nemesi adómentességen: a nemesség állja az ország
gyűlés költségeit, és a Lánchídon a hídvámot majd mindenki
fizeti.
fi Félmillió forint a Nemzeti Múzeumra, terv a Nemzeti Színház
építésére.
■ Kossuth „élő közvetítése”: az Országgyűlési Tudósítások.
• 1839-40
.« Deák sikerrel követelte a politikai elítélt Wesselényi és Kos
suth amnesztiáját.
m Korszerű kereskedelmi, váltó- és csődtörvény
3 A zsidók letelepedhettek a városokban, és szabadon űzhettek
ipart és kereskedést.
* Az önkéntes örökváltság lehetőségét törvénybe iktatják.
1843-44
3 A nem nemesek birtokbírhatási jogának kimondása (de az ősi-
séget nem törölték el).
■ A törvényhozás és a kormányszervek kizárólagos nyelve, vagyis
az államnyelv a magyar lett.
« 1847-48. április 11-ig
■ A király magyarul nyitja meg!
® Gr. Batthyány Lajos az Ellenzéki Nyilatkozatban foglalta össze
a reformköveteléseket.
s Kossuth 1848. március 3-ai felirati beszédében alkotmányt
követelt a Habsburg Birodalom minden népének, ezzel hozzá
járult a bécsi és a pesti forradalomhoz.
k Elfogadják az áprilisi törvényeket!
e
—
REFORMKOR
A LEGNAGYOBB MAGYAR
TÁRSADALMI CÉLJA I
-J
FORRADAL
• 1848.
-• 03.03. Kossuth felirati javaslata (-> 107)
s 03.13. Bécsi forradalom
- 03.15. Pesti forradalom (-> 110)
~ A magyar országgyűlési követeket Bécsben ujjongó tömeg fogadta.
s 03.17. István nádor Batthyány Lajost kormányalakítással bízta
meg
03.18. Törvényalkotás indult
* 03.23. Batthyány bemutatta minisztereit: Kossuth, Szemete
Bertalan, Széchenyi, Deák, Esterházy Pál, Eötvös József,
Klauzál Gábor, Mészáros Lázár
FEUDÁLIS ÁLLAMOT POLITIKAI RENDSZI(5'íV''
ff .EBONTÓ TÖRVÉNYEK ÁTALAKÍTÓ TÖRVÉN
"S kötelező jobbágyfelszabadítás parlamentnek / népképviseleti
beígért állami kárpótlással 7* országgyűlésnek felelős kormány 2
K' közteherviselés 6 évenkénti népképviseleti ország
sa az ősiség eltörlése gyűlés Pesten 3
"/ az úriszék eltörlése uralkodó rendelete miniszteri
S az egyházi tized eltörlése ellenjegyzéshez kötött
nemzetőrség 5
unió Erdéllyel 12
JOGOKAT KITERJESZTŐ TÖRVÉNYEK
"S sajtószabadság 1
széles körű cenzusos (vagyonhoz vagy végzettséghez kötött) választójog
S felekezetek egyenjogúsága (unitárius bevett felekezet lett) 4
▼ egyetemi tanszabadság
MEGTORLÁSTÓL A TÁRGYALÁSIG
A MODERNIZÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI
ÉS BUDAPEST FEJLŐDÉSE
Magyar történelem • XIX. SZÁZAD
-
A
a lakosság 42%-a
a gyáripar 56%-a
a vasúthálózat 42%-a
a faipar 22%-a
az erdők 15%-a
a sóbányászat 0%-a
a vas- és rézbányák 0%-a
de a gépgyártás 82%-a
AZ ELLENFORRADALMI rendszer
GAZDASÁGA
Magyar történelem • XX. SZÁZAD
HÁBORÚBA LÉPÉS
NÉMET MEGSZÁLLÁS
5 A FELSZABADÍTÓK MEGSZÁLLÓKKÁ
5 LESZNEK
M
Lásd keleti blokk a 41. oldalon!
- A II. világháború végén sokan egy demokratikus ország létrehozá
sáról álmodoztak Magyarországon, folyt az újjáépítés. 1945-ben
Magyar történelem » XX.
A FORRADALOMHOZ VEZETŐ ÚT
$
ítqwriVliy.
70-es évek közepétől nyugati cik de csak városokban, sorban állással és/vagy
keket (Levis farmer, Adidas cipő) protekcióval, növelve az ország adósságállo
is lehetett venni; mányát;
Hofi Géza még Kádárt is parodi de több művészt és tudóst emigrálásra kény
zálhatta; szerítettek, bezúztak lemezeket, könyveket,
filmeket nem engedtek bemutatni;
FŐ FELADATAI MEGVÁLASZTÁSA
Alkotmánymódosítás Kétharmados döntéssel
Közjogi méltóságok [= a köztársasági elnök, az Alkotmány Kétharmados döntéssel
bíróság tagjai, a Kúria (= fellebbviteli bíróság) elnöke, az
Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alap
vető jogok biztosa és helyettesei, az Állami Számvevőszék
elnöke] megválasztása
Törvényhozás Legtöbbször egyszerű több
séggel (jelenlévők +1 fő)
Végrehajtó hatalom ellenőrzése Egyszerű többséggel
Költségvetés elfogadása, ellenőrzése Egyszerű többséggel
- A TÖRVÉNYHOZÁS FOLYAMATA:
1. beterjesztés: köztársasági elnök vagy parlamenti bizottság vagy kormány vagy képviselő
által
2. tárgysorozatba vétel: bizottsági ellenőrzés után kap egy iktatószámot
3. napirendre vétel
4. általános vita plenáris ülésen: alapelvekről
5. bizottsági vita
6. részletes vita
7. szavazás
8. házelnök szignálja, elküldi a köztársasági elnöknek
9. aláír vagy: elküldi előzetes normakont- vagy: visszaküldi újratárgya
rollra az Alkotmánybíróságnak lásra a parlamentnek
megjelentetik a törvényt az Alkotmánybíróság véleményez Parlament újratárgyal (mó
a Magyar Közlönyben dosíthat) és szavaz
a köztársasági elnöknek alá
kell írni és kihirdetni
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS AZ OMBUDSMAN
A KORMÁNY, A MINISZTÉRIUMOK
ÉS SZERVEIK
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS AZ ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK
HELYI ÖNKORMÁNYZAT
ADÓK ÉS JÁRULÉKOK
A PÉNZPIAC MŰKÖDÉSE
A BANKI ÜGYLETEK
PÉNZKEZELÉSI TECHNIKÁK