Takács Béla egyike volt az első úttörőknek akik játékot fejlesztettek Videoton TVC gépekre. Sok játékot konvertált más eszközökről, de emellett számos saját ötletet is megvalósított! Fő művei: Bányász, Törpe, Hamburger, Karate, Mario, Ninja, Őrjárat, Festő, Samuraj, Reaktor, Donkey Kong, Sir Arthur.
A Videoton TVC konzolokkal foglalkozó tvc.hu weboldal több "nagy öreggel" készített riportot, akik jelentős részt vállaltak abban, hogy a gépre legyenek játék(és egyéb) programok. A hungame blog csak az eredeti játékokat archiválja, de akit érdekelnek a konverziók, vagy nyugati játékok egészen profi átiratai, az mindenképpen látogasson el az oldalukra!
Pár szót magadról, ha lehetne…
’71-ben születtem Budapesten. Programozó matematikus a végzettségem, az ELTE-n szereztem diplomát. Van egy 11 éves lányom.
Hogyan kerültél kapcsolatba a számítógépekkel?
Édesapámtól nyolcadikos koromban kaptam ajándékba az “Ismert meg a BASIC nyelvet” c. könyvet. Ez alapján írtam első programjaimat kockás füzetbe, ceruzával! Ezt megmutattam idősebb lány-unokatestvérem akkori matematikus barátjának, aki a Külker főiskolán adott órákat. Ő (Horváth Laci, vajon mi lehet vele?) – látva lelkesedésemet – néha megszervezte, hogy valódi számítógép, egy C64 közelébe kerülhessek. Majd’ megevett a fene, hogy saját gépem legyen, de ez kb. egy évig nem jött össze.
Aztán középiskolába a Hámán Kató KSZKI programozó szakára mentem. Akkoriban jelentek meg az első TVC-k a Centrum áruházakban. Nekem már 1 hónappal előbb hoztak egy gépkönyvet, hogy nézzem meg, egy ilyen gépnek örülnék e. Szóval, végül megvásároltuk – szerintem az egyik első – TVC-t 12800 Ft-ért a Centrum Otthon áruházban.
Milyen 8 bites gépeid voltak?
Én a 8 bites korszakban – ami megegyezett a középiskolás éveimmel – végig TVC-t nyúztam, arról rögtön PC-re léptem tovább. Ismertem a ZX Spectrum és a C64 programozását is, de otthon csak TVC-m volt.
Milyen programokat készítettél, konvertáltál?
Sosem konvertáltam, minden programom az utolsó bit-ig saját fejlesztés volt. Programjaim: Bányász ( Létra, Kulcs), Törpe, Hamburger, Karate, Mario, Ninja, Őrjárat, Festő, Samuraj (ez megvan valakinek?), Reaktor (ez megvan valakinek? fekete-fehér, impossible mission-szerű), Donkey Kong, Sir Arthur.
Melyikre vagy ezek közül a legbüszkébb, és miért?
A legbüszkébb a kereskedelmi forgalomba került (Bányász, Létra, Törpe, Hamburger, Ninja, Őrjárat) programjaimra voltam. Nem azért, mert ezek lettek volna a legjobbak, de egy 15 éves srácnak nagy érzés volt a kirakatban látni a saját játékait. Persze szerencsém is volt, mert én nagyon hamar elkészítettem az első, egyszerű játékaimat. Akkoriban a Videoton és a Novotrade között létezett egy szerződés, hogy a Novotrade 1 év alatt x db programot köteles megjelentetni TVC-re. Így nagyon megörültek, amikor egyszer csak jelentkezett valaki, aki ilyeneket csinált. (Emlékszik még valaki Beszeda Tamásra? Ő volt a Novotrade megbízottja TVC ügyekben, és neki is megjelent egy Forth fordítóprogramja.) Az, hogy későbbi, talán jobb játékaim már nem jelentek meg, már előre vetítette a 8 bites korszak végét. Kidolgozottság szempontjából tán az Őrjárat, a Festő és a Donkey Kong lett a legszebb. (Kós Géza assembler és Varázsecset rulez!)
Hogyan foglalnád össze azt TVC-s korszakát az életednek?
Számomra ez a korszak – mint írtam – a középiskolás évekkel egyezik meg. Nagyon szerettem a Hámán-ba járni, bár inkább a társaság miatt, mint a nagy kihívásért. 3 évig csináltam ott a mikrogépes labor-ügyeletet, minden szerda délután bent maradtam felügyelni a géptermet és segíteni annak, akinek kellett. Gyakran lejártam a TVC klubba is. A TVC-n tanultam meg, hogy milyen a programozói munka. Volt olyan tavaszi szünidő, amit komplett végigprogramoztam.
Mi volt a legkellemesebb és a legkellemetlenebb élményed a TVC-vel kapcsolatosan?
A legkellemesebb az volt, hogy megjelentek a programjaim. Ennek következtében – a büszkeségen felül – több mint elég zsebpénzre tettem szert, és az első PC-met is ebből a bevételből tudtam megvenni. (Egy igazi 286-os AT-t, amikor még mindenkinek legfeljebb XT-je volt!!!) A suliban ESZR rendszerű (KGST IBM koppintás) R-20 típusú gép volt “A GÉP”, amit aztán persze leselejteztek. A szemétre dobott operátori paneljéről “mentettem” egy “Zagruszka” (=kb. Reset) feliratú kapcsolót és abból ültettem át a mikrokapcsolót a TVC-be a botrányos reset helyett. (Mikrokapcsoló=nagyobb kockacukor méretű 🙂 ) A legkellemetlenebb pedig, hogy sokszor hetekig nélkülöznöm kellett a gépet, mert igen gyakran romlott el. Végül már volt tartalék tápom és csere-joystick-alkatrészek, így magam is megbütyköltem ezt-azt.
Vannak-e otthon elfekvő TVC-s dolgaid? Ki nem adott program, hardverfejlesztés, bármi, ami nem található meg nálunk?
Sajnos azóta 5x költöztem, úgyhogy már az eredetileg relikviaként eltett kazettáim sincsenek meg. A pár évig porosodó TVC-met egy válalkozó vette meg hirdetés alapján 6000 Ft-ért, ha jól emlékszem hímzőgépeket vezérelt vele. Ma már persze sajnálom, hogy odaadtam. Talán valahol egy-egy Novotrade-es kazettaborítóm még meglehet, de semmi más nem maradt.
Mi az ami érdekel jelenleg?
Először – még TVC-s időkből származó barátommal, Gyenge Balázzsal – 3D Studio animációkat próbáltunk csinálni, de ebből akkor nem lehetett megélni. Balázs azóta is nagy 3DS MAX guru, oktatja is. Aztán egy kereskedelmi bankban dolgoztam néhány évig. Jelenleg egy pénzügyi szoftverekkel foglalkozó vállalkozásom van (www.fx.hu) , az köti le szinte minden időmet.
Foglalkozol-e még TVC-vel?
Sajnos nem. A Ti oldalatoknak viszont nagyon örültem, jó volt újra eljátszani néhány régi játékkal az emulátoron.
Ui.: Nagyon klassz az oldal, örülök, hogy vannak még, akik emlékeznek a TVC-re!
Köszi az interjút.
[hungame.blog] magyar.fejlesztésű.játékok 
Válasz írása